|
Eltúrtuk...
Bai Csaba 2019.05.04. 22:23
Eltúrtuk…Nem kicsit. Nagyon!
Objektív
12’ A hazaiak ívelték előre a labdát, ami gyakorlatilag beesett a védőink mögé a 16-osunkon belülre. A szélről befutó Polák csapott le rá. Eltolta a kimozduló Bencze mellett és laposan a kapu közepébe gurított. 1:0
70’ Balla Zalán adott az ellenfél belső védői közé egy nagyszerű indítást, a kilépő Kacskó pedig a kifutó Török kapus mellett ellőve a labdát kiegyenlített. 1:1
78’ A pár perccel korábban ápolásra szoruló Dalmadi Peti estében röviden passzolt a kapunk felé. Az ellenfél csatára, Székely Dávid köszönte szépen az ajándék labdát, megiramodott a kapunk felé, majd egy cselt követően ismét vezetéshez juttatta a Mezőtúrt. 2:1
82’ Polák húzta meg a baloldalunkat. Középmagas beadását a védőjét megelőző Székely Dávid kapásból rúgta a kapunk bal oldalába. 3:1
Szubjektív
Lógott az eső lába Mezőtúri vendégjátékunk kezdetén. Ráadásul a felhők gyülekeztek a házunk táján is, hiszen Bezzeg Tomi, Takács Ádám és Donkó Krisztián nélkül kellett felvennünk a küzdelmet a találkozó előtt a dobogó alsó fokán álló hazaiak ellen. Bezzeg Tomit ezúttal Dalmadi Peti igyekezett pótolni.
A találkozó elején mezőnyben abszolút egyenrangú partnerei voltunk a MAFC-nak. De a kapu előtt a hazaiak okoztak több kalamajkát. Ezúttal viszont Bencze Attila minden dicséretet megérdemel, mert többször védett nagy helyzetben, és a kapott gólokról egyáltalán nem tehetett.
Mi elsősorban Szentmiklósi Dani sebességére próbáltunk alapozni, de Daniból láthatóan készült ma a hazai védelem. A külön testőr pedig olyannyira nem válogatott az eszközökben, hogy Danit a szünetben le is kellett cserélni. Addig azonban a Mezőtúr több gólos, megnyugtató előnyt hozhatott volna össze, de játékosai a vezetés tudatában nem koncentráltak eléggé.
Szünetben beállt Kacskó Janó, de ez alapvető változást nem hozott a játék képében. Igazi helyzetet nem tudtunk kialakítani. Egy-egy kósza lövéssel, illetve a Dobos Dani által elvégzett oldalszabadrúgások után igyekeztünk némi veszélyt teremteni Török kapuja előtt. A Mezőtúriaknál is döcögött a gépezet. Jöttek ugyan a helyzetek, de vagy Attila védett szépen, vagy elszórakozták a lehetőséget, amit mi egyáltalán nem bántunk.
Aztán a semmiből jött Zalán nagyszerű indítása és Kacskó Janó élt a kapott lehetőséggel, hitet adva a hátralevő időre a csapatnak és a szurkolóknak egyaránt. Ez azonban nem tartott ki a mérkőzés végéig. Dalmadi Peti nagyot hibázott a második gól előtt, ami demoralizálóan hatott a társaságra. És ugyan mentek előre a fiúk, de hamar jött a harmadik, amivel Székely Dávid gyakorlatilag lezárta a találkozót.
Eltúrtuk…Nem kicsit. Nagyon!
Az ember akkor tudja igazán értékelni a sajátját, ha látja azt, mije van másnak. Nos, nem kell ecsetelnem, hogy mekkora a különbség minden tekintetben Szajol és Mezőtúr település lehetőségei között. Mégis, míg a szajoli pálya épül, szépül, addig Mezőtúron még az egykori Dózsa MGTSz Szocialista brigádja által épített, ma már erősen omladozó lelátóról tekinthettük meg a találkozót. Eredményjelző tábla sehol, úgyhogy a telefonokat lesegettük, hogy mennyi lehet még hátra a mérkőzésből. Hogy a rossz időjárás volt-e a felelős nem tudom, de a nézők között a még egykoron a Honvéd Szabó Lajos SE-nek is szurkoló helyi vének tanácsán kívül szinte csak szajoli érdekeltségűek képviseltették magukat.
A pályán ellenben a hazai csapat nézett ki jobban. Elsősorban a támadó szekciójának köszönhetően.
A többi ott is smafu. A középpályájukon Zalán többször úgy ment keresztül, mint kés a vajon. És a védelmük sem tűnt valami acélosnak. Csak sajnos mi sem voltunk a helyzet magaslatán. A küzdeni tudásra semmiféle panaszunk nem lehet. A csapat akart, brusztolt, de vészesen impotensnek tűnt a mai napon. Amikor pedig az egyenlítést követően lélektanilag előnybe kerülhettünk volna, akkor saját magunkat küldtük ismét padlóra. Így lett a mezőtúri szocreálban aktuális az egykori öszödi beszéd!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
