Van, hogy tízzel, és van, hogy tűzzel…

Objektív

35’ Kiss Zsolt küzdött a felezővonal közelében, a hazai kispad előtt a Jászárokszállás fiatal balszélsőjével, majd ahogy tolt egyet a labdán az ellenfél baloldali védője Seres Ruben csúnyán rácsúszott Zsolti lábára. A veszélyes műveletet Kósa játékvezető – a kispadról egy emberként felugró cserejátékosaink hathatós támogatásával – azonnali pirossal büntette. A vendégek tehát tíz emberrel folytatták tovább a mérkőzést.

78’ A sokadik jobb oldali szögletünk után Dobos Dani labdája átszállt mindenki felett a hosszú oldalra, ahol az üresen érkező, pár pillanattal korábban beálló Sárkány Attila a kapuba fejelte a találkozó egyetlen gólját, a győztes gólunkat. 1:0

Szubjektív

A kisújszállási kiruccanásunk eredményeképpen Bodnár Sanya januárig tartó eltiltása miatt hiányzott a csapatból, de Sárkány Attila is csak a kispadon foglalt helyet kezdéskor.

A találkozót jó iramban kezdték a csapatok. Lendületesen játszottunk, de a befejezéseknél nem voltunk elég higgadtak és pontosak.

A kiállítás váratlanul jött. Nem volt benne a levegőben, az addig sportszerű keretek között zajló találkozón. Mindenesetre ezt követően a vendégeknek beszűkültek a lehetőségeik, ami a támadójátékot illeti. Mi pedig szépen lassan átvettük az irányítást, de továbbra is hadilábon álltunk a támadó harmadban a kreativitással.

Próbálkoztunk pontrúgások után, de az árokszállási védelem, élén a jó napot kifogó kapusukkal jól állta a sarat.

A második játékrészben aztán a vendégek továbbra is a zárt védekezésre fektették a hangsúlyt, bízva abban, hogy a szélvészgyors jobbszélsőjük egyszer-kétszer el tud futni a labdával, helyzetet teremtve társainak.

Azaz igazság, hogy miközben a Kacskó Janóval szemben elkövetett szabálytalanságot követően nem kaptunk meg egy jogos büntetőt, a túloldalon is maradtak ki olyan ziccerek, amit egy képzettebb csapat kegyetlenül kihasznált volna.

Telt múlt az idő, és egyre inkább fogyott az oxigén a pályán a szeptemberi nyárban, amikor végre  egy szögletet követően Sárkány Attila bevitte azt az egy találatot az ellenfélnek, aminél többet – látva a játék képét – nem nagyon ígért ez a találkozó.

A gól után a vendégek igyekeztek egyenlíteni, ezért feljebb tolták a védekezést. Akadt is helyzet a kapunk előtt, de mi is eldönthettük volna a találkozót, ha pontosabban játsszuk le a kecsegtető lehetőségeinket.

Összességében az emberelőnyünket időnként el-eltüntető árokszállás ellen sikerült egy góllal nyerni, nagyon fontos három pontot szerezve.

Két egyforma csapat mérkőzése volt ez, játékban nem mindig sikerült felülkerekedni, de nekünk szerencsére van egy Sárkány Attilánk, aki képes a mérleg nyelve lenni az ilyen kiélezett találkozókon.

Van, hogy tízzel, és van, hogy tűzzel…

Ami kifejezetten tetszett, hogy az egész csapat játékában érezhető volt valamiféle tűz a mérkőzés első percétől kezdve. Ez a tűz hozta magával az elől játszók lendületét. Jó volt nézni, ahogyan a fiúk belevetették magukat a küzdelembe. Volt lüktetése a találkozónak. Többször szereztünk becsúszva labdát már az ellenfél térfelén, éreztetve az ellenféllel, hogy ki az úr a háznál.

A kiállítást is a harcosságunk előzte meg, és innentől kezdve tízzel kellett játszanunk. Ez persze nem mindig úgy sül el, ahogyan mi szurkolók szeretnénk. Van, hogy ha tízzel játszol, akkor sokkal inkább higgadt fejekre van szükség, mint tűzre. Nem szabad, hogy a hév elvigye a csapatot, mert az ellenfél kontrái ezt nagyon meg tudják büntetni.

Az egyensúly megtalálása az egyik legnehezebb feladat egy csapatjáték esetében. Patikamérlegen kell mérni a támadójáték, és a megfelelő védekezés arányát.

Volt, hogy ez nem sikerült ezen a találkozón, ilyenkor bizony sikerült tíz ellenében is a tűzzel játszanunk, de szerencsére ez a mai napon belefért. Ráadásul a patikusunk a végén érkezett és gyógyírt hozott minden sebünkre, köztük az égésiekre is…

Ez a harcos, tüzes hozzáállás hozott pontokat Tószegen, és most is. Ne hagyjátok kialudni jövő héten Hidán sem!