Pedagógia: Ötös

Objektív

20’ Urbán-Szabó, a tószegiek belső védője szerzett labdát a kezdőkörben erőszakosan. Talán túl erőszakosan is, de a játékvezető nem látott szabálytalanságot. Előretört, majd kissé balról Bezzeg Tomi feje fölött, gyönyörűen ívelt a center poszton ácsorgó Tóth Zolihoz, aki az átvétel után laposan gurított a vetődő Csúri Bence alatt a kapuba. 1:0

43’ Izsold ívelt a baloldalról középre. Csajbók fejelte fel magasra a labdát. A kapuban Csúri elindult jobbra, és mire visszaért volna, a labda hulló falevélként pottyant a bal felső sarokba. Peches öngól. 2:0

48’ Izsold kapott egy indítást a védőink között a balszélen. Szépen kapura húzott, és éles szögből tovább növelte a hazaiak előnyét. 3:0

64’ Izsold ezúttal a tizenhatosunk előterében kapott egy labdát. Kicselezte két védőnket is, majd kisodródott ugyan, de szép lövést küldött a kapunk jobb oldalába 4:0

66’ Egy ártatlan indítást kísért a kapunk irányába az időközben Bezzeg Tomi cseréjét követően belső védőt játszó Fülöp Ádám. Aztán érthetetlen módon a közben kapujából kiinduló Csúri Bence mellett elgurította a labdát. A kommunikációs hibát követően újabb öngólt vétettünk. 5:0

69’ Kispál Gyuri lépett meg a jobb szélen. Visszatett labdáját Kacskó Janó rúgta el a lábak között. Egészen a hazai kapu bal oldalába. Szépítettünk. 5:1

73’ A Kiss Zsoltival szemben elkövetett szabálytalanság után végezhettünk el szabadrúgást, szemben a hazai kapuval. A labda mögé Donkó Krisztián állt, aki a sorfal fölött védhetetlen gólt ragasztott a jobb felső sarokba 5:2

Szubjektív

Nem nézett ki jól. Az eleje semmiképpen. A Tószeg esélyeshez méltóan kezdte a találkozót. Szinte a kapuhoz szorított bennünket. Azonban azt is rögtön hozzá kell tenni, hogy bár a félpályán csak elvétve jutottunk át, igazán nagy helyzetet nem tudtak kialakítani.

Az elképzelés, miszerint a védőink járatják hátul a labdát, és birtokoljuk minél többet a játékszert, az ellenfél komoly letámadásának következtében inkább fuldoklásnak tűnt a csípős hidegben.

A félidő végéig nem is nagyon változott a mérkőzés képe, bár 2:0 után kétségtelen tény, hogy egy kicsit engedett a szorításon a hazai csapat.

Fordulás után, még az öltözőben voltunk, amikor újfent a mi kapunkban pattogott a labda. Ezt követően kezdett csak ébredezni a csapat, és kicsit bátrabban megindulni az ellenfél kapuja felé. Csak az volt a baj, hogy közben kaptunk újabb két gólt. 5:0 után pedig a Tószeg lezártnak tekintette a találkozót. Mi pedig becsületből tettük a dolgunkat. És mivel a hazaiak egyre inkább hagyták, csapatunk élt a lehetőséggel. Azon túl, hogy kozmetikáztunk az eredményen, kicsit magunknak is bizonyítottuk, hogy szorult némi spiritusz és tartás a csapatba.

Látva az utolsó húsz percet, azt mondom nem történt tragédia. A jobb csapat legyőzte a gyengébbet. Nálunk elsősorban a második félidőben mutatott játék miatt Kiss Zsolti, Kispál Gyuri, és Donkó Krisztián játéka dicsérhető. Folytatás a jövő héten Kisújszállás ellen, szintén Szolnokon, a Ligetben.

Pedagógia: ötös

Csípős hideg volt. Az ellenfél edzője, az egykor szajoli színekben is szép sportsikereket elérő Viola Kálmán együtt élt a játékkal. A tószegi center nulla-nullánál már nem először flegmázott, sarkalgatott céltalanul, és ami igazán fontos: a csapat számára haszontalanul. Az edzőtől azonnal jött a dörgedelem, hogy „Ne szórakozzál, mert lecseréllek! Tessék koncentrálni!” És mit ad Isten, azaz, hogy, hogy nem elvtársak, a leteremtett játékos ijedtében, a következő labdaérintésre megszerezte a vezetést a hazaiaknak.

Kicsit később a rutinos Urbán-Szabó dohogott a kezdőkörben, mert az egyik fiatalabb csapattársa szemtelenül visszaszólt neki a játék hevében. Viola észlelve a bajt kihívta magához Vityát. Megnyugtatta kicsit, beszélt a fejével. És közben arra is figyelt, hogy valaki zárjon vissza a félpályára, míg a fogadóóra zajlik. Csak két momentum. Igazán nem nagy dolgok. De nekem átkozottul tetszett az elintézési módja a problémáknak. Be kell, hogy valljam, volt bennem némi irigységgel vegyített hiányérzet is…