Sima ügy

Objektív

21’ A martfűi Székely Dávid adott egy labdát háttal a kapunknak a lendületből érkező balszélsőnek, aki lapos beadást küldött a lábak között középre. A lapos labdát a hosszún érkező Polák lőtte a kapunkba. 0:1

59’ A második félidő első martfűi kontrája gólt hozott. Megint a balszélen indult el egy gyors ellentámadás. A bepassz két vendég támadót talált üresen. Végül Székely önzetlen passzát Szőkének csak az üres kapuba kellett gurítania. 0:2

76’ Ezúttal Székely Dávid lépett ki középen. Elhúzta a labdát a vetődő Csúri mellett, és a kapuba gurított. 0:3

84’ A Kacskó Janóval szemben elkövetett szabálytalanságot követően, Mile Krisztián lőhetett szabadrúgást szemben a kapuval. A sorfal mellett ellőtt labda a vetődő Kiri kapust becsapva megpattant, mielőtt a kapu bal alsó sarkába vágódott. 1:3

87’ Csúri Bence előbb bemutatta sokadik védését, majd a kipattanó Székely elé került. Aki erős lövéssel állította be a végeredményt. 1:4

Szubjektív

Nehéz, felázott, mély talaj fogadta a csapatokat. Az újonc létére a felsőházhoz tartozó Martfű lendületes támadójátékkal jelentkezett. Valahogy úgy tűnt, hogy egy fejben rendezett társaság, teljesen tisztában az erényeivel, erősségeivel és tudásával játszik ellenünk. Építve az ezen a szinten kiemelkedő tudású Székely játékára, és kellő biztonságban tudva a hátsó régiókat Hevesi-Tóth játékának köszönhetően. Kellő magabiztossággal tették is a dolgukat az első negyedórában. Mire magunkhoz tértünk, addigra Csúri Bencének ziccert kellett fognia.

Erre még Bognár Zsolti nagy bedobását követően Sárkány Attila révén tudtunk válaszolni egy kihagyott ziccerrel, de aztán jobbára védekezésre kényszerültünk.

Bezzeg Tomit sérülés miatt cserélnünk kellett a 18. percben. Így azután, ha volt is valamilyen megbeszélt taktika (nyilván volt) a védelem megbomlásával bedőlni látszott minden.

Jött is a vendég gól, mert az is gondot jelentett, hogy kihozzuk a térfelünkről a labdát. Sárkány Attila pedig egyedül elveszett a martfűi védők között.

Az első félidő vége felé aztán némi élet költözött a játékunkba, és ezt sikerült is átmenteni a második félidő első negyedórájában. Azonban, míg Kacskó Janó ziccerben megeresztett lövését Kiri védeni tudta lábbal, addig az első vendég kontra lezárta a találkozót.

A kissé hitehagyott, és fáradó csapat még kétszer kapitulált. Igaz, közte Mile Krisztián igazolta klasszisát. Gólja azonban csak szépségtapaszként hatott.

Egy a mai napon a játék minden elemében csapatunkat felülmúló társaság megérdemelt, sima győzelmet aratott Szajolban. Sajnos tükörsima lett a vége.

Hogy jót is írjak: legalább az eső megkönyörült rajtunk. Legalább mi szurkolók megúsztuk szárazon…

Sima ügy

Nem kötekedés gyanánt, mert a földön fekvőbe nem illik belerúgni… Jövünk még, mert szeretjük a focit. Jövünk még, mert az időnkből kifutja, mert az időjárás csak ijesztget bennünket. Itt vagyunk, mert örülünk annak, ha látjuk egymást, ha válthatunk pár szót, vagy csak köszönhetünk a másiknak. Jövünk, mert például Lacika mellett élmény meccset nézni. Informálódunk a másik hogylétéről. Jókat mosolygunk egy-egy borgőzös beszóláson.

Hogy közben zajlik a pályán egy focimeccs is? Lassan eljutunk oda, hogy senkit sem érdekel. Mert nem sok köszönet van benne. Jó lenne, ha érdemes lenne a pályát is figyelni. Csakhogy manapság egy-egy téves játékvezetői ítélet az, ami lázba hozza a publikumot. Maga a játék az nem nagyon…

Kár érte! Pedig mennyivel jobb lenne, ha egy-egy jó csel, egy-egy szép megoldás lenne az, ami témát szolgáltatna a partvonal mellett.

De mi jövünk még! Mert megszoktuk, hogy jövünk. Nehezen is bírnánk ki, ha nem jöhetnénk. Mert szeretjük a csapatot.

Meg kellene próbálni ellenfél nélkül egyszer. Hogy csak a mieink vannak a pályán. Úgy biztosan nem kapnánk ki. Lehetne gyakorolni felhőtlenül, bátran, mindenféle frusztráltság nélkül. Aztán, majd ha már úgy megy, ahogy kellene, akkor lehetne ellenféllel is próbálkozni. Ezt a módszert egyébként több csapatnál alkalmazzák hét közben. Edzésnek hívják. A nélkül nem megy. Illetve megy, csak nem úgy, ahogyan szeretnénk. Sima ügy csak nem mindegy, hogy így sima, vagy úgy sima…