Objektív

6’ Donkó Krisztián távolról lövésre szánta el magát. A kiváló rugótechnika és a kedvező széljárás együttesen tréfálja meg Tóth Zolit, akinek a feje felett vágódott a kapuba a labda. 0:1

9’ Balla Zalán a baloldalról centerezett tökéletesen. Labdája megtalálta Szentmiklósi Danit, aki a kapus mellett megszerezte a második gólunkat. 0:2

22’ Donkó Krisztián ívelt be szabadrúgást. A labda átszállt a hosszú oldalra, ahol Szentmiklósi Daninak nem okozott gondot a kapuba fejelni. 0:3

76’ Szépített a Miklós! A sokadik beívelés Gusztafik fejéről került a kapunkba. 1:3

82’ Nagy Péter szeretett volna egy újabb labdát beívelni a kapunk elé. Lábáról, azonban lecsúszott a labda és szerencsétlenségünkre a hosszú felső sarokba vágódott. 2:3

89’ Megint egy beadás, amit nem sikerült hatástalanítani. Angyal Csaba pedig élt a lehetőséggel és fejjel kiegyenlített. 3:3

Szubjektív

Ha valaki azt mondja, hogy pontot szerzünk ma Miklóson – előre aláírtam volna. A mérkőzést követően azonban sokakkal egyetemben azt gondolom több volt – legalább két ponttal több – ebben a mérkőzésben. Szokták mondani, hogy két ellentétes félidőt láthatott a lelkes nézősereg, de ettől árnyaltabb volt a kép. A kiváló védekezés megalapozta az első félidő eredményes játékát. A széltől támogatott csapatunk pontos ellencsapásokkal nyomatékosította a kissé meglepett miklósiakban, hogy nem feltartott kézzel érkezett a szomszédvárak rangadójára. A Miklósban nem igazán volt erő és elképzelés. A mieink pedig egymást segítve okosan játszottak.

A félidő sem hozott igazi változást. A Miklós immáron az őket támogató szél segítségével próbálta begyömöszölni a kapunk elé a labdát. Kevés sikerrel.

Aztán a 60. percben Dobos Dani kényszerű cseréjét követően a bal oldalunk szellősebbé vált. Ennek ellenére Felföldi Márkó ziccerben vihette kapura a labdát, de nem sikerült lezárnia a találkozót.

És ahogy lenni szokott, a kihagyott helyzet megbosszulta magát: Gusztafik révén talált egy gólt a játék irányítását egyre-inkább átvevő hazai csapat. Ez megzavarta a csapatot és a szerencsével sem hadilábon álló Miklós kiegyenlített. Sőt a végén még Kállay Alexnek kellett védeni az egy pont megtartásáért.

Megemlíthetjük még a játékvezetői hármas néhány véleményes ítéletét, de elsősorban magunkban kell keresnünk az okokat. Hiszen a szépen felépített háromgólos vezetésről nagyon fájó a pontvesztés ténye. Pedig az egy pont megszerzése Miklóson jelen helyzetünkben megsüvegelendő dolog.

Külön köszönet Dobos Daninak és Gerhát Csabinak!

Futballmigránsok

A boldog gyermekkoromból dereng, micsoda felháborodást keltett a falu sportszerető közönségében, amikor egy garnitúra szerelésért a Szalai nevű középpályás a szomszéd falu csapatába igazolt. A TSZ elnök rábólintott, a helyi sportkör elnöke pedig lelki szemei előtt már látta a csapatot a csili-vili új dresszben. És mindenki boldog volt. A csapat kapott a meccsek után egy láda sört és ez volt a fizetség. A ma már javarészt nyugdíjas, egykor ünnepelt sztárok furcsán néznek a mai világunkra.

Mert hangoztatjuk, hogy ősszel a szajoli csapat játékosai ingyen vállalják a focit. A sport szeretete és leginkább a közösség ereje, ami egyben tartja, megmenti (tavaszig biztosan) a tavalyi bajnokot.

Mi a helyzet a többi csapatnál? Ma Magyarországon ingyen nem akar focizni senki! Tisztelet a kivételnek! Tele vagyunk futballmigránsokkal, akik szülőfalujukat elhagyva, hétvégi haknisokként oda mennek, ahol megfizetik őket. Lassan ott tartunk, hogy ha nincs pénz, akkor nincs foci, még megyei szinten sem. Figyelembe véve a leadott teljesítményt, azért ez megmosolyogtatja az egyszerű nézőt. Mi pedig olyanok vagyunk most, mint a kis országunk. Azt gondoljuk, hogy bajnokként mindenki minket választ majd, de közben szegény csapathoz nem szívesen jönnek. Lásd a B.Tóth Balázs esetet.

Hogy miért jutott ez most eszembe? Elolvastam a Törökszentmiklós összeállítását…

Félreértés ne essék: nem a futballmigránst tartom az első számú felelősnek. Bár az erkölcsi alapjaikat megkérdőjelezem. Az első számú felelősök azok, akik hagyták begyűrűzni ezt a szemléletet az „amatőr” fociba. Kis-nagy vállalkozók, focibolond polgármesterek, nagyravágyó sportvezetők. Ők azok, akik elkapatták, éhessé tették a helyi sztárocskákat. És mára természetessé vált, az „oda megyek, ahol megfizetnek” szemlélet. Csak a foci maradt amatőr. Ja! Hétvégén jön a Tiszafüred…