Vállal6atlan Irapuatúr

Objektív

33’ Egy elpasszolt labda a saját 16-osunk közvetlen előterében, amire az ellenfél balszélsője Pesti csapott le és lőtt el egyből a kapunk jobb oldalába. 1:0

39’ Ismét a 16-osunkon belül pattogott ide-oda a labda. Végül az egyik hazai játékos lőtt kapura már a 16-oson kívülről. A labda magasra felperdült egy lábon és hulló falevélként kezdett közeledni a kapunk felé. Be is esett volna, de Gerhát Dávid beleütött. Szerencsétlen mozdulat volt ez, mert ezt követően a kapufára onnan pedig a leggyorsabban eszmélő, teljesen tisztán érkező Székely fejére esett a játékszer. Az ellenfél 7-ese pedig nem hibázott ziccerben, és a kapunkba fejelt. 2:0

41’ Kormos kapott egy labdát a jobb szélen. Csak kísértük, ahogy vezette a labdát, majd tökéletes beadással hozta ziccerbe a középen érkező Erdősit, aki fejjel növelte a hazai előnyt. 3:0

57’ A teljesen üresen hagyott baloldalra kapott egy indítást Draskóczi, aki bevezette a labdát a 16-osunkon belülre, majd a vetődő kapusunk mellett kilőtte a kapu hosszú alsó sarkát. 4:0

76’ Kormos vezette a hazai kontrát. Megvárta, míg érkezik a jobb oldalon a társa, aki laposan gurított középre. A menteni igyekvő Balla Zalán elcsúszott. Így a túloldalon, szabadon érkező Kántornak nem volt nagy tudomány a kapuba gurítani. 5:0

83’ Ezúttal Kormost találta meg egy jobb oldali bepassz. Ő pedig rutinból megoldotta a ziccerét. Megszerezve ezzel a mérkőzés utolsó találatát. 6:0

Szubjektív

A találkozó elején látottakból semmi nem utalt arra, hogy a mai napon mészárlást rendez a mezőtúri támadógépezet. Teljesen egyenrangúak voltunk mezőnyben. Felértünk az ellenfél kapujához, szögleteket rúgtunk. Ígéretes támadást vezettünk, de rendre rossz döntést hoztunk, rossz megoldást választottunk. Az már ekkor is látszott, hogy a lendületes szélsőkkel nehezen tudjuk tartani a lépést. A szárnytámadásokból pedig jöttek befelé a beadások.

A gólhoz persze hiba szükséges. És mi megtettük a szívességet az ellenfélnek, hogy hibáztunk. Kétszer is, Amivel gyakorlatilag a hétvégi hosszabbításos kupameccsel a lábában, és még inkább a fejében felálló társaság gyakorlatilag feladta a mérkőzést.

A szünet után az öltöző mélyén elhangzottak még felcsillantottak valamiféle reményt, hogy láthatunk focit a mieinktől is. Tisztán látszott az első negyedórában, hogy amint iramot diktálunk, a hazai csapat védelme azonnal zavarba hozható. Ezt az időszakot azonban egy hatalmas játékvezetői tévedés, egy a Vadas Gergő ellen elkövetett egyértelmű szabálytalanság miatt elmaradt büntető zárt le.

Egy érthetetlen csereszituációt követően megkaptuk a negyediket. A pályáról lejövő Dobos Dani helyére ugyanis senki nem húzódott vissza, tálcán kínálva ezzel a lehetőséget a Mezőtúrnak. Ezt követően pedig, bár voltak lehetőségeink nekünk is, de az enervált játékunkat a hazai csapat újabb gólokkal büntette. Súlyos vereség, mi több arcpirító vereség lett a vége! Tettünk érte bőven, hogy ez így történjen…

Vállal6atlan Irapuatúr

Aki emlékszik a mexikói világbajnokság szovjet:magyar mérkőzésére, az tudja, hogy ott Irapuatoban rendesen hazavágták a magyar futballt. Korszakos vereség volt és fejeket követelt végül az akkori vezérkarból. Később Végh Antal Gyógyít6atlan címmel írta le, és találgatta az okokat könyvében. Hogy miért a párhuzam a mai mérkőzés és a Mezey féle világverő válogatott kudarca között?

Nos, egyrészt az eredmény, másrészt harminchárom év távlatából is felderengenek a hőségtől és a gyorsan bekapott góloktól kóválygó játékosok arcai. A forró mexikói katlanban, akkor állt a levegő, és csak az addig sikert-sikerre halmozó magyar válogatottat csapta meg a súlyos vereség szele.

Most valami hasonlót láttam. A csapat fele csak ténfergett a pályán. Gyakorlatilag csalta a futballt, miközben fejben teljesen felkészületlen volt a mai délutánon. A szarvashibák után kapott gólok pedig csak lejjebb tolták a gödörbe a csapatot. A csapatot, amelyben sem a pályán, sem a pálya szélén nem volt ma vezér. Vagy, ha volt, akkor nem hallgattak rá.

2013. október 12-én, Karcagon kaptunk utoljára ekkora pofont.  Ahhoz, hogy egy ehhez hasonlatos méretű, újabb taslit legközelebb megint csak 6 év múlva kapjunk sürgősen változtatni kell.

A mai produkció ugyanis vállal6atlan volt. Számomra mindenképpen.

Sürgősen vonja le mindenki a mai nap tanulságait. Játékos, edző és elnök egyaránt! Mert valami nagyon félrement!

Szedjük össze gyorsan a dolgokat: 1. Simon Tibi és a rosszul lehet, de lélektelenül soha. 2. Felföldi Márkó és a jó futballisták nem itt játszanak a megyei bajnokságban.

Na, ezeket a mondatokat tessék kiírni az öltözőbe a falra! Mert tévedésben van az, aki azt gondolja, hogy ha felveszi magára a mezt, rögtön futballista lesz belőle. Most mutatta meg a Mezőtúr, hogy ez nem így van!

Ez az egész felfog6atlan volt számomra! Nem is tudom elfogadni. Ez egy lófasz, egy semmi volt!

Ha meg valami nem oké, nem tetszik, lehetne jobban csinálni szerintetek, akkor ugyan tegyétek fel a kezeteket és tessék elmondani az edzőnek, az elnöknek, egymásnak. Mert az, hogyha csak a lapítás van, az nem oldja meg a gondokat és nem visz előre. Tapasztalatból mondom.

Fájni fog, de muszáj a hajatoknál fogva kirángatni magatokat a pöcéből.

Végh Antal a könyv címéhez odabiggyesztett egy kérdőjelet. Azóta tudjuk, hogy a nagy magyar futball valóban gyógyít6atlan, felkiáltójellel a végén!

Legalább a kisfocit, és a hétvégi kis örömöket ne vegyétek el tőlünk és egymástól!

Ne okozzatok helyettük hétköznapi csalódásokat! Abból úgyis van elég…