Itt egy ötös...
Bai Csaba 2021.11.20. 21:49
Itt egy ötös…
Objektív
25’ Egy könnyű síppal befújt büntetőhöz a volt szajoli, most karcagi gólkirály jelölt, Szentmiklósi Dani állt oda, és higgadtan lőtt a kapuba. 0:1
27’ Alig két perccel a vendég vezetőgól után labdát veszítettünk a középpályán, amiből Ballók Bence vállalkozott lövésre. A lövése pedig utat talált a kapunkba. 0:2
82’ Harcsa Olivér szabálytalankodott a tizenhatoson belül. Az újabb büntetőt pedig Szentmiklósi Dani rúghatta, ezúttal is laposan a kapu jobb oldalába. 0:3
85’ Varga Dániel a jobbszélső helyéről vállalkozott beadásra. A labda azonban lecsúszott a lábáról, és Rékasi Robit becsapva vágódott be a kapunkba. 0:4
89’ Nagy Norbert kapott egy bepasszt a baloldalról, majd életerős lövést küldött a jobb alsó sarokra. A vetődő Rékasi nem tudott hárítani. 0:5
Szubjektív
Nehéz mit mondani. Az utolsó idei hazai bajnokink előtt alaposan elfogytunk. Ráadásul a bajnokesélyes Karcag látogatott a szajoli sporttelepre. A kegyes időjárás mellett a mérkőzés kezdete a papírformát idézte. A jó erőkből álló vendégek jöttek előre, mi pedig tömörültünk amennyire tudtunk. Védekeztünk foggal, körömmel. A támadások építésére viszont nem nagyon futotta ekkor. A labdák egymás után, postafordultával jöttek visszafelé a kapunk irányába.
Érdekes módon pont akkor érett góllá a karcagi mezőnyfölény, amikor már éppen, hogy eltűnőben volt. Egyre többet kalandoztunk az ellenfél térfelén. Eljutottunk a tizenhatosukig is.
Igaz ez által a visszarendeződés már nem volt olyan precíz, mint a mérkőzés első negyedében.
A 11-es az, amit a játékvezető befúj. Jelen esetben befújta, és Szentmiklósi Dani be is rúgta, vezetéshez juttatva a csapatát. És mivel két percen belül ajándékoztunk még egy gólt a Karcagnak, tulajdonképpen félóra játékot követően mindenki indulhatott volna hazafelé.
A hátralevő időben a Karcag negyed gőzzel is tartotta az eredményt, mi pedig csak asszisztálni tudtunk mindehhez.
A mezőnyben folyt a játék. A szintén szajoli illetőségű Csúri Bencének nem is akadt igazi védenivalója.
A végén aztán kinyílt az olló is a két csapat között. Ajándékoztunk büntetőt újfent, és kaptunk potyagólt is a szegény embert az ág is húzza alapon.
A két csapat nem volt egy súlycsoportban, de a különbséget túlzónak gondolom, még ha a Karcagi győzelem teljesen megérdemelt is.
Zárás a jövő héten, szombaton, Kunszentmártonban. Győzelmi esélyekkel, az első tízbe kerülés reményében.
Itt egy ötös…
Emlékszünk ugye mindannyian a Hofi klasszikusra: „Tudsz úszni Öcsi? És, ha megfizetem?”
Ma megint bebizonyosodott – és Vadas Sanyival a pálya szélén meg is állapítottuk – hogy manapság úri passzióvá vált a foci. Ha van egy kis aprópénzed, akkor simán tudsz összevásárolni egy bajnokcsapatot, ami aztán brillírozik a megyében. Gond nélkül szórakoztatja a tulajdonosi kört, akik hódolva hóbortjuknak elégedetten nézik a pálya széléről a pénztárcájuk gyümölcsét. Az előadás végén elsétálva megállapítják mosolyogva, hogy meg sem izzadtak a fiúk…
Nem kérem! Ez a csapat nem azért magaslik ki jelenleg a mezőnyből, mert jó. Ugyan már, ne áltassuk magunkat. Valójában azért, mert jobb, mint a többi…
Kérdés, hogy mi lesz majd, ha tényleg kiosztják az aranyérmet? Vajon hányan képviselik majd magasabb osztályba lépve is a karcagi színeket?
A szőlő lehetne akár savanyú is. És talán egy sima nulla-öt után nem is túl elegáns a győztes csapatot ekézni. Igazából az utóbbi évek bajnokcsapatait összehasonlítva csak egyszerű ténymegállapítással szeretnék élni: a Szajol volt az, aki messze a legkisebb költségvetésből tudott fölé kerekedni a mezőnynek. Fillérekből, csapatként, közösségként. A többi csak pénz kérdése…
Hogy ki emlékszik még erre? Én például igen. És meggyőződésem, hogy az a Szajol most toronymagasan nyerné meg ezt a bajnokságot.
Sok sikert és sok ötöst kívánok még a vendégcsapatnak.
|