Türelem

Objektív:

32’ Mi végezhettünk el bedobást még a felezővonal magasságában jobbról. A labda túljutott Felföldi Márkón. A mezőtúri védelemből Kántor tolta meg, majd átlépve a térfelünkre tanári módon ívelte a labdát Kormosnak a tizenhatosunkra. Kormos bántóan egyedül vehette át az indítást, majd a kapunk jobb oldalába lőtte azt. 0:1

Szubjektív:

Az elmúlt heti gyatra játékot érezhetően feledtetni szerették volna a fiúk. Ennek szellemében az első negyedórában kontroláltuk a találkozót. Helyzetet azonban csak a Dobos Daniról a kapu irányába pattanó labda jelentett, de végül felszabadított a mezőtúri védelem. Ezt követően aztán fokozatosan feljött a vendégcsapat. Helyzeteket alakítottak ki, majd jött a gól. A gólt követően sem sikerült váltanunk. Sőt a vendégeknél Kormos szinte gólpasszt adott, de sikerült az ellenfél támadójának fölé rúgni az ajtó-ablak helyzetben. Ugyanezt azonban megtette Kacskó Janó is, aki az elcsúszó védő hibáját kihasználva egyedül vezette a kapura a labdát, de lövését Török vetődve védeni tudta. Rengeteg technikai hiba csúszott a játékunkba, és nagyon sokszor választottunk rossz megoldást. Ami nem csak Donkó Krisztiánt bosszantotta, hanem a szépszámban megjelenő nézőket is.

A második félidőben aztán darált a csapat, de nem sikerült egyetlen épkézláb támadást végigvinnünk. A vége előtt pár perccel Csúri Máté jobb oldali lapos beadásánál még Felföldi Márkó lábában volt az egyenlítés, de a kapu mellé perdítésével ott is maradt.

Nincs szükség virágnyelvre: egyes játékosoknál az edzettség hiánya szembeötlő. A fiataloknak véleményem szerint több idő kell, hogy merjenek focizni. Má’bocsánat, de több tökösséget, több pimaszságot várok tőlük (is). De meggyőződésem, hogy nélkülük ez az út nem járható. Az akarással nem volt gond, de egyelőre nyögjük a sérüléseket, és keressük a csapatunkat…

Türelem:

Ha a tabellára nézünk, akkor lejjebb nem nagyon lehet menni. De egyrészt még messze a vége (messze a vége?), másrészt innen lehet majd szépen csendben építkezni. És az építkezés mindig nagyon hosszú, és olykor fájdalmas folyamat. Sziszifuszi munka. Ehhez pedig rengeteg türelemre van szükség, mert messze nem biztos, hogy rövidtávon eredménnyel párosul. Türelemre, nyugalomra, és rengeteg munkára. Ez nem jelenti azt, hogy ki kell dobálni minden építőanyagot, mert igenis vannak értékeink a jelenlegi csapatban is.

De abban egyetérthetünk, hogy nem azért nem érünk oda, nem azért nem tudunk szerelni, és támadást vezetni, mert kicsattanunk az erőtől, vagy mert kreatívak vagyunk.

Csak egy ötlet. És lehet, hogy volt is már ilyen. Ha már úgyis szurkolói ankét lesz pénteken este, akkor mi lenne, ha első lépésként, mondjuk pénteken a felnőtt és az ifi játszana egy meccset egymás ellen egy közös edzés keretében. Hadd mutassák meg azok a sokat emlegetett fiatalok, hogy mire képesek. Nem kell egy teljes meccs, és nem kell teljes csapat. De nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki az, aki helyet kér és ki az, aki meg akarja védeni a helyét…

A csapat akkor is a mi csapatunk, ha első és akkor is, ha utolsó. Semmi okunk türelmetlennek lenni.

De ha már lehet választani, akkor…