Három hónapos szünet után március első szombatján folytatódtak  a megyei I. osztályú bajnokság küzdelmei. Bemutatkozásként el tudtunk volna képzelni könnyebb ellenfelet is, mint a bajnokesélyes Tiszafüred, ráadásul idegenben, de ezt hozta a sorsolás. Egy bravúros pontszerzés viszont plusz energiát adhatott volna a csapatnak a további mérkőzésekre. Álomszerűen kezdtük a találkozót, Bodnár Sanyi már a 4. percben megszerezte a vezetést egy remekbe szabott emeléssel. 0:1. Utána viszont ahelyett, hogy megnyugodtunk volna, elkezdtünk kapkodni. Több ember nem találta a helyét, nem tudtunk labdát szerezni, ezért a Füred állandó nyomás alatt tartotta a kapunkat. Az egyenlítés nem is váratott sokáig magára, bár egy adag szerencsére is szükségük volt hozzá. Egy jobb oldalról belőtt labda Erdős Laci kezére pattant, semmi szándékosság nem volt a dologban, a játékvezető mégis a tizenegyes pontra mutatott. A büntetőt Mohácsi értékesítette. 1:1 Sajnos ettől csak fokozódott a zűrzavar, amit rögtön ki is használtak a hazaiak: előbb Bozsót, aztán Angyalt hagytuk teljesen üresen, akik vannak annyira jó csatárok, hogy kihasználják a lehetőséget. Még csak a félidő közepén jártunk, és máris négy gól esett. 3:1 Ami viszont az elkövetkező 60-70 percben, elsősorban a második félidőben történt a pályán, az bizakodásra adhat okot. Jóval szervezettebbek voltunk, labdákat szereztünk, amikből gólveszélyes támadásokat tudtunk vezetni, Erdei Gabi és Bodnár Sanyi fejében ott volt a szépítő gól, de mindkét óriási helyzet kimaradt. Aztán a 70. percben még nagyobb lehetőséget hibáztunk el: Bogdán Balázst buktatták a tizenhatoson belül, 11-es! Donkó Krisztián állt a labda mögé, de lapos lövését Ulviczki hárította. A végén még kaptunk egy gólt, de ez már csak az eredményt kozmetikázta. 4:1-re kikaptunk egy jobb csapattól, de nem volt ekkora különbség a két gárda között.

Az ifi nem a legjobb előjelekkel vágott neki az első bajnokinak. Különböző okok miatt csak 13 játékossal tudtunk elutazni Füredre, így a kezdőbe kellett jelölni olyanokat is, akik a téli edzéseket csak levelező tagozaton végezték, és kezdett három U16-os is, de ők legalább jártak edzésre. Ilyen előzmények után nem sok jóra számíthattunk a mindössze egy ponttal mögöttünk álló Tiszafüred ellen. Hibát hibára halmoztunk a mérkőzés elején, nem csoda, hogy a hazaiak a félidő közepére már két góllal vezettek. Ami ezután történt, az már valóban csoda volt. A második gól után gyorsan szépítettünk, sőt, egyenlíthettünk volna, de Molnár Peti itt még kihagyta a helyzetét. A második félidő elején gyorsan egalizáltunk, az utolsó 10 percben pedig a tartalék energiákat mozgósítva magunk javára fordítottuk az eredményt.  0:2-ről fordítottunk idegenben 4:2-re, ez mindenképpen dícséretes, de ha a tavasz beköszöntével sem kezdünk el rendesen edzeni, úgy járunk, mint a tavalyi szezonban, amikor az utolsó négy meccsen úszott el a dobogós helyezés.