La Fontaine

Objektív

34’ Donkó Krisztián a kunhegyesi térfélen már nem először adott szépségdíjas labdát a védők mögé, a jobbszélső pozíciójából berobbanó Kacskó Janónak. Janó a kifutó kapus mellett megnézte a hosszú alsót, és oda is rúgta a vezető gólunkat 1:0

37’ Bezzeg Tomi hosszú indítása szállt előre. A vendégvédők csak tolattak. Kiss Zsolti pedig magasan felugorva, a kapust, Kormányt megelőzve átfejelte a labdát a hosszú oldal felé. Az érkező Sárkány Attila pedig az üresen tátongó kapuba fejelt. 2:0

47’ Kunhegyesi jobb oldali akció. Az előre ívelt labda átszállt Dalmadi Peti feje felett. A 13-as vendégjátékos, Mester Máté megiramodott vele. Kettőt tolt befelé a labdán, keresve a jobb szöget a lövéshez. Megtalálta. Jobbal szépen eltekerte a labdát a jobb felső sarokba. 2:1

94’ Egy a 16-osunkra belőtt labdára többen mozdultak. A tömegben az egyik vendégjátékos elterült. Talán eltaláltuk a lábát. Mindenesetre a játékvezető büntetőt ítélt. A 11-est a csereként beállt Balogh végezte el, aki a jobbra vetődő Csúri Bence helyére, a léc alá lőtte a Kunhegyes egyenlítő találatát. 2:2

Szubjektív

Csúri Máté eltiltás, Felföldi Márkó, pedig munkahelyi elfoglaltság miatt hiányzott a múlt heti győztes csapatunkból. A verőfényes napsütésben lejátszott találkozó kunhegyesi lehetőséggel kezdődött, de aztán sikerült megérkeznie a csapatnak a találkozóba.

Szépen járattuk a labdát, majd Donkó Krisztián, és Bezzeg Tomi révén igyekeztük kihasználni a védők mögé belőtt labdákkal a szélsőink Kacskó Janó, és Kiss Zsolti gyorsaságát.

Ebből aztán jöttek is a helyzetek. Kacskó Janó lövése úgy vágódott a kapufára, hogy Kormány kapus még bele tudott kapni. És Kispál Gyuri előtt is adódott ziccer. Nem is egy. Ezek még kimaradtak ugyan, de az első félidőben a Kunhegyes kevés veszélyt jelentett a kapunkra, mi pedig csak addig játszottuk ezt a játékot, míg sikerült gólt rúgnunk. Rögtön kettőt is. Ráadásul mindkettő elég mutatósra sikeredett.

Aztán még a félidő vége előtt cserélnünk kellett Kispál Gyuri húzódása miatt. De az eredmény már nem változott.

A két lőtt gólunk mellett azon kesereghettünk, hogy lehetett volna a duplája is a félidei előnyünk.

A második félidő elején megint belealudtunk kicsit a meccsbe, amit az ellenfél góllal büntetett. Ráadásul újfent sérülés miatt kellett cserélnünk, először Csernus Csabit, majd Kacskó Janót is. Csakhogy addigra megint agyonnyerhettük volna a találkozót. Több olyan helyzetet puskáztunk el, ami góllal kecsegtetett. Kis túlzással annyi helyzetünk volt, mint az egész eddigi tavaszi szezonban.

Persze ebben közrejátszott az is, hogy a Kunhegyes a szépítés után igyekezett agresszívabban letámadni a védőinket. Mentek előre az egyenlítésért. Nekünk viszont Kispál Gyuri cseréje után annyiban változott a csapatszerkezetünk, hogy a helyére beálló Fülöp Ádám inkább a hátrébb játszott valamivel, Sárkány Attila mögött, mintsem második támadóként.

A vége előtt 10 perccel a vendégek átálltak három védős rendszerre, ami tovább növelte a bejátszható területeket. De csak újabb kimaradt helyzetek, lehetőségek, ziccerek jelezték, hogy a pályán lévők is felismerték mindezt. Csak éppen lezárni nem tudtuk a találkozót.

És a végén jött a slusszpoén. Amikor is egy kavarodás után 11-eshez jutott a Kunhegyes. És az abból szerzett góllal egy pontot magával vitt Szajolból. Ráadásul a mérkőzés lefújását követően keletkezett tumultus miatt Kun Sándor játékvezető kiállította Donkó Krisztiánt, aki így biztosan nem játszhat a jövő héten Kunszentmártonban.

La Fontaine

Ez a meccs leginkább a holló és a róka történetéhez hasonlított. Félidőben arról beszélgettünk, hogy ez a három pont már zsebben. Aztán végül meg kellett elégednünk a döntetlennel.

A holló ugyan rosszabbul járt. Hiszen addig-addig hízelgett neki a róka, mígnem eltátotta a csőrét, énekelni próbálva. A sajt pedig leesett a földre, és a rókáé lett.

Pedig a holló meg is ehette volna a sajtot, el is repülhetett volna vele, vagy csak egyszerűen nem dől be róka szavaira. De bedőlt, és így éhen maradt.

Én is valahogy így érzem magamat. A rengeteg kimaradt ziccer annyi jóval kecsegtetett bennünket. Annyi választási lehetőséggel, hogy simán behúzzuk ezt a meccset, és a vele járó három pontot. De mi nem tudtunk jól dönteni, kellően koncentráltnak lenni, és gólra váltani a lehetőségeket.

Igaz a sérülések megbontották a csapat szerkezetét, de erre most ez sem magyarázat, pláne nem gyógyír. A csapat a találkozó első felében kifejezetten jól játszott. A másodikban pedig jól küzdött és mellette a nehézségek ellenére nyerhetett volna. De nem nyert. És a többi csak mese…