Több, mint egy hónapja, valamikor szeptember végén győztünk utoljára a bajnokságban a Martfű ellen. Azóta csak egyesével csipegettük a pontokat, ezért jogos elvárás volt a csapattal szemben, hogy az utolsó helyezett Cibakháza ellen végre győztesen hagyja el a pályát. Ennek megfelelően támadó szellemben kezdtük a mérkőzést, az első negyed órában három gólt is szerezhettünk volna, de mindannyiszor elhibáztuk lehetőségeinket. Ezután viszont Rigó Dávid két bravúrjára volt szükségünk, hogy ne kerüljünk hátrányba. Aztán öt perccel a szünet előtt végre megszereztük a vezetést: Bogdán Balázs fejelte le a labdát az ötösön belül, éppen Kispál Gyuri elé, aki néhány lépésről a kapuba gurított. 0 : 1. A szünet után többször is eldönthettük volna a meccset, de megint kihagytuk a legnagyobb helyzeteket is. Az utolsó húsz percre feljött a Cibak, védekezésünk kezdett szétesni, levegőben lógott az egyenlítés. Ez a 80. percben be is következett: szabadrúgást rúghattak a hazaiak, a beívelésnél hiába voltunk létszámfölényben a tizenhatosunkon belül, Burján mégis a kapunkba pörgette a labdát. 1 : 1. Sajnos a vége is ennyi lett, így elmaradt a várva várt győzelem.

Megyei I. osztály, 12. forduló:

Cibakháza-Szajol  1 : 1  (0 : 1)

Vezette: Bán (Herczeg, Csíkos)

Gól: Burján ill. Kispál

ifi: 0 : 1

Az ifinek sikerült az, ami a felnőttnek nem: egy rúgott góllal elhoztuk a 3 pontot Cibakról.